Sokaknak most talán egy dallamos népzene szólalt meg a fejében a címet olvasva. Igen. És nem.
EMBER!
Ez a világ… Ez mégis milyen világ?
Egy ember normális esetben meg tudja védeni magát. Egy kutya mondjuk már kevésbé. (Jóval kevesebb eszköz áll a rendelkezésére, maradjunk annyiban.) És Te fogod magad és felkötöd egy fára? Mi az üzenet, hogy van egy élőlény, akinél erősebb vagy? NORMÁLIS VAGY?
A haverod pedig mindezt lefotózza? Meg felteszitek a netre? NORMÁLIS VAGY?
Megölöd a nagymamádat, mert felidegesített? Öreg már, mégis mit vársz tőle? Mert nem értett egyet Veled? Fogadd el, hogy más generáció. Mert nem adott pénzt? Ő már ledolgozta az életét, rajtad a sor. De nem úgy, hogy megölöd. NORMÁLIS VAGY?
Átmész a piros lámpán padlógázzal a 280 lóerős BMW-ddel, mert tudod, hogy megteheted? Nem teheted meg, Te baromarc! Kockáztatod ezzel a saját életedet. Aki hülye, vesszen oda, igen. De másokat is veszélybe sodorsz, például azt, aki szabályosan elindul a zöld jelzésnél. De Te átmentél, karambol, a vétlen meghal, miközben otthon várja 3 kisgyerek. NORMÁLIS VAGY?
Szar napod volt, hazamész, leiszod magad, rágyújtasz a lakásban és elalszol miközben kiütötted magad? Cigi leesik, lakás kigyullad. Odavész minden, amiért eddig dolgoztál. És a szörnyű, hogy nem csak a saját életedet cseszted el, hanem a tűz tovább terjed, a többi lakónak bennég a milliós technikája, amivel dolgozik nap mint nap, vagy épp a kutyája, hörcsöge, a gyereke, ami az élete. A tűz oltásánál beázik egy csomó lakás, aminek következtében újabb emberek életét cseszted el. Ez kellett? NORMÁLIS VAGY?
Vezetőként első és legfontosabb feladatod, hogy példát mutass a „csoportodnak” és támogasd őket minden lehetséges módon. Te meg nem hallgatod meg a kéréseket, vagy ha meg is hallgatod, magasról teszel rá és azt mondod, nem lehet. Egy vezető ilyet nem csinál! Vagy ami még rosszabb, mondjuk pont az ellenkezőjét teszed annak amit elvárnak Tőled. És utána csodálkozol, hogy forrongás van és nincs jó hangulat. NORMÁLIS VAGY?
Találsz valakit, aki idejét, energiáját, pénzét és ami a legfontosabb, szeretetét és figyelmét arra fordítja, hogy Veled legyen és Téged boldoggá tegyen. És Te ebben lubickolsz, ha gond van a kisujjadat sem mozdítod meg a másikért. Aminél igent kellene mondani és cselekedni, ott hezitálsz? Vagy nem éred be ennyivel és új izgalmakat keresel másnál? Mert képtelenek vagytok felnőtt ember módjára kommunikálni, megérteni a másikat és kicsit tenni azért, hogy mindenkinek jobb legyen? NORMÁLIS VAGY?
Muszály leírnod fészbukon, hogy a nemtudtad megakadájozni a szöllő pásztort, amikor elakarta lopni a biciglidet, pedig az szallaggal vót kikötve. Hívtad ugyan a rendőrt, montad hogy mi történt, de az csak a saroküllőn meresztette a segét, merthát mindíg aszt csinálják. Utánna meg majd csodálkozhat, hogy nem lessz dícséret. Egyenlőre nem jelented fel, mert félsz a megrendezésre kerülő pertől, meg a tárgyalóba történő megjelentéstől… (Őszinte elnézést kérek mindenkitől, leírni is fájt. Komolyan.) Szóval így fogalmazol, ilyen helyesen írsz és eközben osztod az észt, kinek, mit és hogy kellene csinálni? NORMÁLIS VAGY?
Ha van egy hír, egy cikk, egy videó, csak odáig jutsz, hogy elolvasod a címét? Utána meg felteszed a sok értelmetlen kérdést, amire amúgy az adott cikkben / videóban meg is kapnád a választ? Már erre is lusta vagy? Vagy meghaladja a képességeidet? Tényleg? NORMÁLIS VAGY?
Fogod a sok szemetet, amit zsákszámra gondosan összepakoltál, majd kiviszed egy távolabb eső erdő szélére és ott hagyod? Ennyi erővel nyugodtan vihetted volna a szeméttelepre is, de nem. Üzemanyaggal szennyezted a levegőt, hogy elszállítsd arra a messzi pontra, letetted hogy bántsa az arra járók szemét, hogy ott sose tudjon lebomlani és rongáld az állat- és növényvilágot? Mégis miért? NORMÁLIS VAGY?
És még sorolhatnám a jobbnál jobb, érdekesebbnél érdekesebb költői kérdéseket felvető sztorikat. De most komolyan. Ez így jó? Ilyen világban kell élni? Minden rendben van? Hát szerintem rohadtul semmi nincs rendben…
