Böszörményi Roland – pilóta

A munkája a repülés, szabadidejében szeret repülni, és ha még emellett van egy kis ideje, akkor szívesen repül. Nem túlzok, állandóan a fellegekben érzi magát, ha repül. A reptér mellett nőtt fel, és hamarabb vezetett vitorlázó repülőt, mint autót. A repülést oktatta is egy időben, most már azonban nagygépeket vezet első tisztként. Imádja a városunkat, nem véletlenül nem költözött Budapestre. Elárulta, hogy a repülőkön is van duda, és határozottan cáfolt szinte mindent, amit a hollywoodi filmeken látunk a repüléssel kapcsolatban. Újra a saját határaimat feszegettem, amikor beindította a gépet, és felszálltunk a város fölé. Ő a felhők felett is járt már, és hogy milyen érzés ott? Erről is mesél Böszörményi Roland.

 

Nemsokára – életemben először – repülni fogok, szóval mielőtt az interjú érdemi részéhez kezdenénk, szeretném tudni, hogy fogom tudni legyőzni a tériszonyomat?

Nem lesz tériszonyod. A repülés teljesen más, mint kimászni egy magas épület szélére. Ha kimászok a tetőre, nekem is remeg a lábam, és félek. A repülés más, ott nem vagy összeköttetésben a földdel, teljesen más érzés. Én még nem láttam olyat, akinek annyira leküzdhetetlen lenne a félelme. Legalábbis repülőn. Mondom, ha ki kell másznom a hangártetőre, ami 10-12 méter magas, ott nekem is rossz. Volt egyszer valamilyen rendezvény, vagy nyílt nap, ahol tűzoltó kocsi kosarába állhattam. Hát… Nem voltam stabil.

 

Szóval minden rendben lesz. Na de mesélj az első repülési élményedről!

Általános iskolás lehettem, amikor először repültem vitorlázó géppel. Ez volt tulajdonképpen utasként az első. Pilótaként pedig amikor elkezdtem magát a repülést 2000-ben, szintén vitorlázó géppel. Nehéz leírni, de röviden annyi, hogy nagyon jó érzés volt. Aki ismeri a vitorlázó repülést, az tudja, hogy teljesen más, mint egy repülőgéppel. Egy csörlő húzza fel a vitorlázót, 2-3 mp alatt már 100 km/h–val mész Nagyon meredek pályán jutsz el a leoldási magasságig, ami olyan 300 méter körül van. Az egész folyamat 30-40 mp alatt lejátszódik. Amikor először nekem kellett vezetni, akkor sem féltem, mert ott ült mögöttem az oktató, és tudtam, hogy ha valamit nem jól csinálok, úgyis bele fog nyúlni.

 

Ott is úgy van, mint az autóknál, hogy az oktatónál van pedál?

Persze. Csak úgy lehet oktatni, hogy az oktatónál van minden olyan kormányszerv, amivel korrigálni tudja a hibádat. Van előtte is bot- vagy szarvkormány, pedálok, ha egymás mögött ültök, akkor van neki is gázkar.

 

Mikor szereztél jogosítvány autóra, és mikor repülőre?

Autóra 17 évesen. Azt hiszem az én időmben az volt a korhatár a vizsga gyakorlati részére. Repülés kapcsán pedig ugye először vitorlázó repülőt vezettem, arra pedig 16 évesen. Tehát korábban vezettem repülőt, mint autót. Azt azért hozzáteszem, hogy kismotorra is megszereztem a jogosítványt 14 évesen.

 

Milyen iskolákba jártál?

Az általános iskola, ahova jártam, már megszűnt. A 6-os suli volt, ami Báthory István Általános Iskola néven futott, ez a folyóparton volt. Most egy rózsaszín épület van ott, ami még mindig iskolaként funkcionál, de különböző sérült gyerekek járnak oda, egy bentlakásos kollégium tulajdonképpen. Ez volt az alsó tagozat. Felső tagozat pedig mögötte volt a Báthory utcán. A gimnáziumi éveimet a Kölcsey-ben töltöttem, ahol főleg a reálos tárgyakat szerettem, majd jött a Nyíregyházi Főiskola.

 

 

Ha jól tudom máshol nincs is pilótaképzés. Vagy hogy is van ez most?

Főiskolai szintű hivatásos képzés nincs, csak itt. A katonáknál Szolnokon lehet tanulni katonai pilótának. A műegyetemen is van ha jól tudom repülőmérnöki szak, de ott nem társul hozzá gyakorlati képzés, mint itt Nyíregyházán, tehát az igazából csak az elméletről szól. Oda nem azért járnak, hogy repülőgépet vezessenek, inkább a mérnöki pálya és a tervezői munka miatt. Több helyen lehet amúgy az országban jogosításokat szerezni nem főiskolai keretek között, van több repülőiskola, amiket ha elvégez, ugyanúgy el tud majd menni közforgalmú pilótaként dolgozni, viszont emellett nem kap diplomát, vagy más végzettséget igazoló papírt.

 

Miket lehet tudni az itteni főiskolai képzésről?

Az én időmben még 3 éves volt, azóta hozzátettek egy fél évet, tehát most 7 féléves a képzés. Én még repülőmérnökként végeztem, akik most végeznek, ők közlekedési mérnökök lesznek, azon belül van légiközlekedési, hajózó szakirány. Nekünk az első évben sok tárgyunk volt együtt a gépészekkel: matematika, gazdaságtan, mechanika, műszaki ábrázolás, stb. A képzés végén pedig szinte csak repülős tárgyaink voltak: aerodinamika, helikopterek, repüléselmélet, hajtóművek, és hasonló tárgyak. Mi ezekből csináltuk a záróvizsgát is, ma már általános közlekedési mérnöki tárgyakból vannak inkább a vizsgák.

 

Sikeresen befejezted a főiskolát. Utána mikor kezdtél dolgozni?

Szombaton volt a diplomaosztóm, és hétfőn kezdtem dolgozni itt a Tréner Kft-nél. Itt csináltam a gyakorlati képzést is ugye, és ahogy befejeztem, rá két napra jöttem is dolgozni. Utána elvégeztem az oktatói képzést, és mondhatni a főiskolai végzés után gyakorlatilag 1,5 – 2 hónapra már oktattam is az utánunk következő évfolyamot.

 

Azért mert ennyire jó voltál? Vagy akkor mindenkinél így működött?

Volt aki szeretett volna oktatni, ők maradhattak itt, vagy elmentek más városba, ami esetleg a lakóhelyükhöz közelebb volt. Mert azt tudni kell, hogy az évfolyamunkon én voltam egyedül nyíregyházi, a többiek az ország más-más pontjairól jöttek. 2-en maradtunk itt oktatni. 2005-ben végeztem a sulival, utána 8 évig dolgoztam itt Nyíregyházán, de két éve elmentem nagy gépet vezetni a Wizz Air-hez. Emellett visszajárok ide a repülőtérre, de oktatni nem tudok, mert a repülésben vannak limitek, hogy egy évben hány órát repülhetsz munkaszerűen. A Wizz Air-es munkám is munkarepülés, és az oktatás is, így az már nem fér bele. Viszont mást tudok csinálni, ami nem minősül munkarepülésnek, tehát elvihetem az ismerőseimet repülni, vagy éppen tudok vitorlázót vontatni. Próbálok annyit repülni szabadidőmben, hogy minden jogosításomat életben tudjam tartani, mert vannak éves, két vagy három éves limitek, amiknél x repült órát kell teljesítened, hogy érvényes maradjon.

 

Neked hány ilyen jogosításod van?

Sok. Számszerűen nem is tudom. Nekünk félévente van nagy gépen szimulátoros vizsga, és amikor a vizsgáztató megnézi az én papíromat, általában elcsodálkozik, hogy mennyi minden van beírva. Az emberek többsége, ha elkezd nagy géppel repülni, akkor vagy kedve, vagy ideje nem lesz kis géppel repülni, és hagyja a jogosításokat elveszni, és ezek kikopnak a szakszolgálati engedélyből. Nekik a végén csak 1-2 jogosítás marad beütve, ami a nagy gép vezetéséhez kell. Nekem ezzel szemben kisgépes jogosításaim is megvannak, és ezen mindig el szoktak csodálkozni.

 

Úgy tűnik, nagyon szeretsz repülni. Mikor fogalmazódott meg benned először, hogy Téged vonz a repülés világa?

Fú, nagyon régen, még óvodás koromban, pedig nem is repülő volt a jelem, hanem szilva. Mi régen a reptér mögött, az Árvácska utcán laktunk, innen költöztünk be a városba. Viszont a régi lakást megtartottuk hétvégi teleknek, sőt, nyaranta vissza kiköltözünk. Nagyon sokat bicikliztünk a környéken, sokszor voltunk bent a reptéren. Akkoriban ráadásul hétköznapokon is elég nagy volt a forgalom, mert sokkal nagyobb volt a pilótaképzés. Még volt államilag támogatott képzés, amikor nem 6 fős évfolyamok voltak, mint amikor én végeztem, hanem 20, sőt volt előtte 30 fős évfolyam is.

 

Ennek mi lehet az oka?

Régebben hatalmas mezőgazdasági földek voltak, amiket permetezni kellett például. Ma már ezek a földek kisebb parcellákra vannak osztva, ezért nincs szükség olyan pilótákra, akik mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, merthogy ehhez is külön jogosítás szükséges. Például ez nekem nincs is meg, és nem is fogom megszerezni, mert már nincs rá időm, és mert felesleges. Akit egyébkén vonz ez a pálya, annak most van rá lehetősége, hogy képzésen részt vegyen, ugyanis alakult itt egy új cég, ami a CEFA rövidítést viseli, ami elnyert egy pályázatot a Wizz Air-rel kapcsolatban. A CEFA fogja végezni azon pilóták képzését itt Nyíregyházán, akik a Wizz Air-nél nagygépes pilóták szeretnének lenni.

 

Ez a lehetőség a Te szempontodból előny vagy hátrány?

Engem ez nem befolyásol, mert akik most jönnek új pilótának, nem fogják elvenni az én kenyeremet. Ha megnézed, a repülés, mint iparág nagyon növekvőben van. Megjelentek a diszkont légitársaságok, a jegyárak alacsonyak, így több ember engedheti meg magának, hogy repüljön. Ha több ember repül, több repülőgép kell. Ha több a repülőgép, több pilóta és légi utaskísérő kell. Ezért az egész repülési iparág növekszik.

 

Egyébként a Te szüleid mivel foglalkoznak?

Anyukám óvónő, apukám eredeti szakmája pedig épületasztalos, most a piacon dolgozik.

 

Ők mit szóltak, mikor közölted, hogy Téged ez az irány vonz?

A családomban még nem volt előttem pilóta, s nem is volt senkinek kapcsolata a repüléssel. Akkoriban a repülés még sokaknak csak álom volt, elérhetetlennek tűnt. Szüleim az elején mondták, hogy válasszak más, úgymond hagyományos szakmát, de végül rám hagyták a választást.

 

Hogy néz ki a Te munkabeosztásod?

Különböző beosztásban dolgoznak az emberek, nekem egy 6-4-es beosztásom van, ami azt jelenti, hogy 6 nap munka, 4 nap szünet. Teljesen mindegy hogy hétköznap, hétvége, ünnepnap, ez így van. Én nem is nézem hogy hétfő van vagy péntek, dátumot nézek, és számokban gondolkozok. Nálunk a Wizz Air-nél több bázis van Európában, én jelenleg Kassán dolgozom. Az első munkanap felkelek, elmegyek hajnalban dolgozni, és repülök 3 utat. Mindig úgy kezdődik, hogy Kassáról elmegyünk Lutonba, Londonba és onnan megyünk vagy Nagyszebenbe és vissza Lutonba, vagy Poprád és úgy vissza Luton. Ott alszunk, és akik előző nap érkeztek, átveszik tőlünk a gépet, és folytatják. Másnap hasonlóképpen hozza nekünk a gépet egy hajnalos csapat, és délután folytatjuk. Visszarepülünk Kassára, és csinálunk egy utat: vagy megint London – Kassa, vagy Doncaster – Kassa, vagy Bergamo és vissza. Kassa még egy friss bázis, egyelőre ezek a desztinációk vannak, de ettől a hónaptól már Bristolba is repülök. Tehát elkezdtem délután a munkát, és befejezem hajnal 1 óra magasságában.

 

Innen Nyíregyházáról hogy kerülsz ki Kassára?

Autóval. Szépen beülök, és kikocsikázok. Amikor odakerültem, hogy nagygépes pilóta leszek, először Bukarestet kaptam bázisnak. Autóval meg se próbáltam, mert Romániban az utak nem olyan jó minőségűek. Oda úgy jutottam ki, hogy felmentem Budapestre, felültem a céges járatra, elmentem Londonba, és ott felszálltam a Bukarestbe tartó gépre, és kimentem Bukarestbe. Ott dolgoztam durván egy hetet, majd hasonlóképpen hazajöttem. Egy ilyen út kb 14 óra hossza Nyíregyházáról. Időközben volt lehetőségem, és átkértem magam egy közelebbi bázisra, Kolozsvárra, ami már egy autózható távolság volt, 4 órás autóút. Kikocsikáztam, dolgoztam egy hetet, és hazajöttem. Utána megnyílt a kassai bázis, ez már csak max 2 órás autózást jelent. Decemberben nyílik a debreceni bázis, amit sikerült megkapnom, így már csak 1 óra utazás lesz, ami még kényelmesebb. Szépen loptam a távolságot.

 

Gondolom szándékosan lépkedtél közelebb a városodhoz. Mit szeretsz ennyire Nyíregyházában?

Itt nőttem fel. Ez a város tetszik. Budapesten is meg szoktam fordulni, mert orvosi vizsgálatok, tanfolyamok, vizsgák ott vannak, de nekem a főváros zsúfolt nagy és koszos. Végigmegyek az utcán, végighúzom az ujjam a padon, és koszos… Én idevalósi vagyok, itt nőttem fel, ez az én városom! Itt megvan a nyugalom.

 

Ez így szokott lenni, aki tősgyökeres nyíregyházi, az tud ragaszkodni a városhoz. Meg se kérdezem melyik a legszebb városunk fentről…

Egyértelműen Nyíregyháza. Persze a Balaton is szép, télen a havas hegyek is szépek, de Nyíregyháza a legszebb. Országos viszonylatban már más a helyzet. Minden országnak megvan a maga szépsége, nekem például Svájc nagyon tetszik. Spanyolország érdekes, mintha egy mars-béli tájon járnál, minden vöröses rozsdabarna. Cataniába is jártuk, az is nagyon tetszett.

 

Vannak olyan filmek, amik kifejezetten légi katasztrófákról szólnak. Ezekkel hogy állsz?

Kifejezetten nem nézem, ha odakapcsolok a tv-ben, akkor esetleg. Amik nem dokumentumfilmek, azokban elég sok a ferdítés, elég sok olyan dolog van, amit az ember megmosolyog, főleg az, aki szakmabeli. Viszont ha dokumentumfilm van, azt szívesen megnézem, azok érdekesebbek a számomra. Itt van például a Halálos iramban, amiben van egy jelenet, amikor egy repülő felszállása kb 5 percen keresztül tart. A szakmabeliek ezt megunják, ilyen nincs, hogy még a kocsival is utolérik…

 

Neked mi volt a legveszélyesebb helyzet, amibe kerültél?

Nekem nagyon veszélyes helyzetem nem volt, le is kopogom… Nyilván a repülés is egy technikai dolog, tehát jöhetnek váratlan helyzetek, de nem véletlenül tart évekig a képzés, és nem véletlenül van időszakonként szimulátoros vizsga. Ez mind azért van, hogy növeljék a repülés biztonságát.

 

Mi volt a legnagyobb kudarcod?

Pilótaként nem volt. Ami ehhez köthető, az a főiskola. Az első alkalom, amikor megbuktattak és nem sikerült a vizsga, az kudarc volt. Általános iskolában jól kellett tanulni, hogy felvegyenek középiskolába, ráadásul a Kölcsey elég erős volt már akkor is. Ott is tanulni kellett, mert kellettek a pontok a főiskolára. Főiskolán meg tanulhattál, ha úgy akarták, akkor megbuktattak… Először el se hittem, mert a műábra tanárunknak elég érdekes humora volt. Kivittem amit meg kellett csinálni, megnézte, és mondta, hogy „Maga akar mérnök lenni? Magából sose lesz mérnök.” Beírta az indexem, gondoltam átenged kettessel, kimentem megnéztem, és ott volt benne az 1-es. Nem tudtam mit kell csinálni, nevettem rajta, utána pedig megkérdeztem a többieket, akik bukásban már „tapasztaltabbak”. Ők elmondták mit hova hogyan kell utalni, és utána mehettem pótvizsgára, amin át is mentem.

 

Repülés során nem volt olyan helyzet, amit kudarcként éltél meg?

Nekünk elég sokat kell vizsgázni, és a vizsgák nagy része után úgy vagyok, hogy ez vagy az lehetett volna precízebb, a leszállás lehetett volna picit pontosabb, kicsit szebb. Ezek nem kudarcok, de tudják hajtani az embert előre.

 

Mi volt a legnagyobb siker? Az csak van…

Az hogy felvettek a főiskolára. Bekerülni abba a 6-os keretbe, ami államilag támogatott volt, és amire 30-40 fő is pályázott. Ez siker. Siker volt az is, hogy itt tudtam maradni dolgozni, és az is, hogy utána elmehettem nagygépre. Ezek mind apró, de fontos sikerek.

 

Példaképed van?

Nincs. Pilótaként sem, mert ha valami megtetszik, teszek azért, hogy elérjem. Ilyen volt a nagygépes repülés, ilyen az ejtőernyőzés, és még sorolhatnám. Magamnak akarok megfelelni, nem mást követni. Nekem sose volt tele a szobám fala Justin Timberleke-kel, hogy én olyan akarok lenni, mint ő. Soha nem volt ilyen.

 

Ugye azt mondtad, hogy 6 nap munka, 4 nap szabad. Ilyenkor mit szoktál csinálni?

Bármi hivatalos ügy van, azt 4 nap alatt kell elintézni. Most például a lakásban újítunk fel dolgokat, elkezdtük a konyhában leverni a csempét. Ilyenkor tudok ejtőernyőzni, ilyenkor tudok kimenni pecázni. Ez a két hobbim van. A repülés az alap, a pecázás pedig valami teljesen más. A mozgalmassággal ellentétben, ami a munkám, nyugalom van, csend és pihenés. Nem is azért megyek hogy akármilyen rekordnagyságú halakat kifogjak, inkább a relaxálás miatt. Múltkor egy ejtőernyős barátomon keresztül sikerült úgy kimennünk a Bodrogra, hogy csónakból pecáztunk. Igazi feltöltődés volt. Kikapcsoltuk a motort, és csak a folyó csobogását, a madarak csiripelését és a halak ugrálását hallottuk. Nekem azért nem unalmas ez, mert egyébként minden nagyon mozgalmas körülöttem. Nagyon megnyugtató ilyen környezetben megenni egy szendvicset.

 

Mik a jövőbeli terveid?

Pilótaként eljutottam oda, hogy légitársaságnál repülök, ennél feljebb nem akarok jutni. Űrhajós például nem akarok lenni. Nyilván ha azt mondanák, hogy kiutazhatok az űrbe, akkor nem mondanék nemet, lecsapnék rá, de az egy olyan pálya, ami teljesen más, mint amit én csinálok, arra is tudatosan kell készülni. Később esetleg nagygépen kapitány szeretnék lenni a mostani első tiszt beosztás helyett. Ha valaki elér egy bizonyos óraszámot, tapasztalatot és megfelel a vizsgákon, akkor átülhet a kapitányi székbe, és kap eggyel több csíkot a vállára. Nyilván ez nagyobb presztízs, nagyobb felelősséggel jár.

 

Családalapítás nincs tervben?

Van egy feleségem, és van egy bichon havanese fiú kutyusunk, Pamacs. A kis család már megvan, reméljük hamarosan kétlábú gyerek is lesz.

 

Mielőtt a feleséged a feleséged lett, hány csajt nyűgöztél le azzal, hogy pilóta vagy? Őszintén…

Ezzel egyet sem, mert én sosem vertem nagydobra. Nem is szívesen mondtam el, mert onnantól kezdve szinte csak ez a téma. Persze előbb-utóbb kiderül mindig, de nem akartam ezt sose előhúzni, nem akarok nagyképűnek tűnni. Ugyanolyan hivatás, mint a többi. Felkel az ember reggel, elmegy dolgozni, és lefekszik aludni.

 

Sokaknál a repülés bakancslistás tétel, Neked a munkád. Mi van a Te bakancslistádon?

Ejtőernyőzéssel kapcsolatos az is, hőlégballonból ugrani. Az olyan, mint a bázisugrás, nincs sebesség, azt mondják olyan, mintha egy kútba ugranál. A repülőgép halad előre, ezért a mozgásod nem egyből függőleges, van egy vízszintes komponense is. Hőlégballonnál nincs vízszintes, ott 2-3 mp alatt ott vagy, hogy 200 km/h-val zuhansz. Mintha kihúzták volna a lábad alól a talajt. És egyszer szívesen vezetnék vadászgépet is.

 

A hollywoodi filmekben látjuk, hogy nagyon csinos utaskísérő hölgyek vannak, és bensőséges kapcsolatot ápolnak a pilótákkal. Ez így van a valóságban is?

Természetesen nem. Akik itt dolgoznak, általában családos emberek, mindenki komoly kapcsolatban van, a többségnek van felesége vagy férje és esetleg gyerekei. Ez is csak egy sztereotípia.

Milyen érzés, amikor a felhők felett repülsz? Fantasztikus lehet.

Ha tavasszal vagy ősszel repülsz, akkor vannak hatalmas felhőtornyok, azok jól néznek ki, azok között nagyon szoktam élvezni a repülést. Főleg ha mellette haladok el. A felhőkbe viszont nem szoktunk berongyolni, mert ott olyan áramlások vannak, amik kellemetlenek az utasoknak Persze vannak csodás dolgok például ha éjszaka van és villámlik. Ilyenkor lehalványítom az összes fényt, amit csak lehet a fülkében, és csak nézem a felhőket. Nemrég mentünk Londonba, és Németország felett jártunk, amikor kinéztem, és láttam valami furát. Akkor jutott eszembe, hogy előtte pár nappal írták, hogy erős napkitörés lesz, és a sarki fényt lehet majd látni. És ez az volt. Szép zöldes hullámzó fény. Nagyon jól nézett ki. Az emberek nem biztos, hogy kifelé néznek ilyenkor, szóval nem látják, másrészt meg világos helyről kifelé nézni nem egyszerű, és náluk nem vehetem le a fényeket. Augusztusban mikor jött a meteorraj, pont éjszaka repültem, és egy út alatt kb 20 hullócsillagot láttunk. Ilyen szépségek miatt nagyon jó repülni. Kevesen láthatnak ilyeneket.

 

És béna záró kérdés. Mi a helyzet a pilótakeksszel?

Szeretem. Mi is egy „irodában” ülünk, ezért oda kell figyelni a súlyunkra, de én nagyon szeretem.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük