Illa-berek, nádak-erek, a motorosok jó emberek! – és minél több motorost ismerek meg, ez annál inkább igaz mondásnak tűnik. Mi van akkor, ha valaki nem csak hajtja a kétkerekűt, hanem Ő maga is építi a járgányt!? Akkor az van, hogy szerelmes lesz, ahogy Ő is. Minden megépített motorra a saját gyermekeként tekint, óvja és félti őket. Nyíregyházán született, itt éli mindennapjait, és esze ágában sincs elhagyni a várost. Mégis világhírű, és az ország legjobb motorépítői közt tartják számon februári hősünket, akit mindenki csak Jónás Testvér néven ismer. A Péter Sándorral készített interjú következik.
Mióta él Nyíregyházán?
1958 óta, mert ekkor születtem. Azóta itt vagyok, és csak annyira hagytam el a várost, míg felmotoroztam Pestre, vagy egy-egy országba elrobogtam.
Mennyire lehet ebből a kis városból népszerűségre szert tenni? Elvégre egy világhírű motorépítővel beszélgetek…
Nem tudom, hogy mennyire vagyok világhírű. Országosan az ilyen típusú motoros berkekben ismerik a nevem, de külföldről is kaptam már számos visszajelzést. Az interneten ott a kis térkép, tele zászlókkal, amik olyan helyekre mutatnak, ahol ismernek. Hál’ Istennek zsúfolt kis térkép ez. Mégsem biztos, hogy világhírnévről beszélnék, az azért szerintem túlzás.
Sosem gondolta azt, hogy esetleg a fővárosból könnyebb lenne lépni? Mi tartotta itt Nyíregyházán?
Nem gondolom, hogy onnan könnyebb lenne. Az tartott itt, hogy jó a közeg. Amikor Pesten vagyok, alig várom, hogy hazaérjek, egyszerűen nem bírom azt a zsúfoltságot, a tömeget, a pörgést. Itthon minden sokkal emberibb, nyugodtabb, rendezettebb. Budapest nem embernek való. Nekem az túl sok, de lehet, hogy ez már a korral is jár.
Még azt a korszakot is jól ismeri, amikor nem volt internet. Gondolom már ekkor elindult a motoros őrület. Hogyan kezdődött?
Hogyne ismerném… Még mobiltelefon sem volt. Én sem éltem mindig kertes házban. Laktam én bérházakban, a megyei tanácson, mert apám ott volt sofőr, anyám meg titkárnő. ’72-ben kaptam egy pedálos Simsont nagyapámtól, innen kezdődött az egész motoros őrület. Apám is már 5 évesen belém injektálta a motorőrületet, mert ő motocross versenyző volt. Tudod, akkoriban a Tiszavasvári felüljáró helyén volt egy cross motor pálya… – Ja, dehogy tudod, honnan tudnád, akkor még sehol se voltál. – A cross pálya mellett volt egy szerelőcsarnok, és akkor, ott megcsapott engem a kipufogó füstje. Unokabátyám is motorozott, nagybátyám is, faterom is, nagyfaterom is, szóval ebben a motoros közegben nőttem fel, nagyon nem tudtam más irányba menni. Sok versenyző haverom is volt.
És ebből hogy következett az, hogy a cél a motorépítés?
Ez nem ötlet alapján jön. Megcsináltam a motorom, másnak ez tetszett, megkérdezte hogy ki csinálta, mondtam hogy én. Az elgondolás, hogy Te motorépítő akarsz lenni, ebben a formában felejtős. Egy 1958-as motort csináltam magamnak, azzal mentem Hajdúnánásra, odajött egy kisfickó és nagyon nézte. Aztán egyszer csak hívott, hogy az a motor az enyém volt-e. Mondtam hogy igen, mire megkérdezte, hogy eljöhet-e Nyíregyházára, mert lenne egy pár szakmai kérdése, mert ő motorépítő akar lenni. Hát mondtam hogy bocsika, ez nem így megy, mutassa meg az ő motorját, majd megmondom a véleményem. Fú, Te ha még láttál hulladékot… Júúúúj. Orrán – száján ömlött az olaj. Mondtam neki hogy ezt már felejtsd el, mert mindig a motorod alapján fognak megítélni. Olyan nincs, hogy gagyi a motorod, de azért Rád bíznak egy 2 milliós járgányt.
Milyen árban mozognak ezek az épített motorok?
Hogy fogalmazzam meg ezt szépen? Sok nullás árkategória. Ha valaki ilyen extrákra vágyik, akkor azt meg kell fizetni. Ennyi. És nem csak a szaktudást, meg a befektetett munkát. Ebben a kategóriában az alkatrészeknek is meg van a maguk ára. Nekem volt a mikrofonos motorom, ami versenyen 2010-ben második helyezést ért el. Azt a mikrofont, amit ráálmodtam, ma már katalógusban meg tudod venni. Levédetni meg megint horribilis összegbe kerülne. Ha minden találmányomat le akarnám védetni, akkor nagyon sokat kellene fizetnem évente. Büszke vagyok ezekre nyilván, de azért idegesítő is. A motorod összegét meg ugye tovább emeli a forgalomba helyezés is. Nézd meg hogy külföldön mennyiért helyeznek forgalomba egy épített motort? Emberi összegért, nálunk viszont nem kicsi a szorzó…
A család mennyire tudja tolerálni ezt a költséges, és hajnalokba nyúló munkát?
A párom mindenben támogat, segíti, elfogadja, elismeri a munkámat, tiszteli a hobbimat. Ezt nyugodt háttér nélkül nem is lehetne csinálni. Úgy gondolom, hogy ezt a hátteret én szerencsére teljes mértékben megkapom, véleményem szerint ez egy tartós kapcsolat legfontosabb alapja. A gyermekeim is imádják a motorokat, a fiam is akar jogsit motorra, a lányom szintén bele van szerelmesedve.
A motorosoknak van egy jellegzetes stílusuk. Ön mikor volt utoljára nyakkendőben?
Ez most komoly? Te tényleg ezt akarod megkérdezni tőlem? Fúúú… Volt nekem olyan egyáltalán? Talán a gépszerelő lakatos szakmai vizsgámon. Anyám a nyakamra tekert egy olyan kultúrkapcát, de azóta semmi. Nagyapámat imádtam, ezért pár éve az ő temetésére felvettem egy fekete inget tele Harley Davidson felirattal, meg vettem egy fekete tornacipőt, meg egy élére vasalt nadrágot. De csak mert szerettem a nagyfatert. Ezek csak külsőségek.
Mennyire nehéz ezeket a motorokat eladni és forgalomba helyezni?
Csúnyákat ne mondjak, igaz!? Ez pont olyan, mint a nyakkendős kérdésed. Egy műszakira nagyjából 40 vizsgabázist végig kell járni, mire valahol megértik, hogy a motorépítés nem arról szól, hogy a vázba belenyúlunk. Abba nem. Neked is ott van a csontvázad, arra épül minden. Vázhoz, kerékhez, futóműhöz, fékhez nem nyúlok hozzá. Ez a külcsínről szól, hogy más tank van rajta, más ülés, és ilyesmi. Nem tudom ez miért csípi az emberek szemét. Tisztelet persze a kivételnek. Külföldön beviszed, első kérdés hogy széria, vagy épített motor. Ha épített, akkor jönnek az erre kiképzett szakemberek, megnézik a hegesztéseket, és mindent ami a biztonságos motorozáshoz kell, és kész. Ezeket is követni kellene, nem csak az X-Faktort. Sajnos Magyarországon ehhez még nem nőttek fel. Nemhogy fejlődést, inkább visszafejlődést tapasztalhatunk az évek során. Ideje lenne már, hogy nálunk is legyen egy külön erre hivatott, speciálisan képzett szakemberekből álló vizsgabázis, hogy a hozzá nem értés miatt ne kényszerítsék a magyar motorosokat abba az irányba, hogy csupa gyári-szürke, szépségektől mentes motorokkal járjanak az utakon, ezzel megfosztva minket az egyediségtől, a különlegességektől és az alkotói szabadságunktól. Jelenleg akár egy háttámla miatt is elhúzzák a motorodat, még akkor is, ha gyári. Ha nem azzal együtt vetted a motort, akkor leszereltetik. Hiába van benne a gyári katalógusban is. Sajnos ez a helyzet. Remélem, lassan elindulunk a fejlődés útján ezen a téren is. Már nagyon égető lenne.
Hogyan készül el egy egyedi építésű motor?
Mielőtt elkezdenék építeni egy motort, leülök elé, sokáig csak nézem, elszívok közben egy doboz cigit, és egyszer csak látom magam előtt, hogy hogyan fog kinézni. Első lépésként a motort darabokra szedem, teljesen lecsupaszítom a vázig. Lekerülnek a motorról a felesleges gyári sallangok, mindent az alapoktól kell kezdeni. A legapróbb alkatrészig mindent átgondolok, semmi nem kerülhet vissza, ami nem odavaló, vagy már elhasználódott. Majd jön az időigényesebb, tőlem független rész, amikor megrendelek valamit, és vagy itt van 4 nap alatt, vagy nem. Volt hogy 8 hónap múlva ért ide az alkatrész. Sőt olyan is volt, hogy közölték, hogy azt már nem is fogják gyártani. Na akkor erre találni kell megoldást, legtöbbször saját kezűleg megtervezem és legyártom, ez a leggyorsabb és legbiztosabb. Esetleg keresek a haveri körben valakit, aki majd telefonál mondjuk Hollandiába, és ha ott elvállalják, akkor várok, hogy megérkezzen. Ez a legrosszabb, a várakozás. Ehhez a motorhoz a váz 6 hónapig jött a tengeren. Mondom annyi idő alatt én is átúszom… Elkezdenek szépen sorban nagy nehezen megérkezni az alkatrészek, és elkezded felállítani a motort. Közben jön olyan alkatrész, ami persze nem passzol hozzá, és akkor napokig azt igazítgatom. Utána keresek egy fényezőt, aki jól elcseszi a festést. Ehhez a részhez is van sztori.
Kíváncsian várom.
Szombaton volt a kiállítás, reggel 8-ra be kellett csekkolni. Csütörtök este még itt volt kiterítve a motor, gondoltam hogy ebből nem lesz semmi. Végre elkészült a fényezés, ami rettenetesen ragyás lett. Majdnem sírógörcsöt kaptam. Ahogy beraktam az utolsó csavart, már itt volt a busz, nem volt idő újrafesteni. Odaértünk, és persze rögtön a festés volt az, ami szemet szúrt, jött a kérdés, hogy „hol lehet ilyen király ragyás festést csináltatni?”. Mondtam a haveromnak, hogy ezt a fószert most üsse le, mert csak kötekedik. A végén kisült, hogy fényező a csávó, és már mióta kísérletezik, hogy mindenhol ilyen egyenletes ragyásra tudja festeni a motort. Egy darabig még azt hittem hogy szívat, de rájöttem hogy halálosan komolyan beszél. Mondtam is neki, hogy Amerikából rendeltük, „Black Crater” névre hallgat. Szóval hiába csesztük el a fényezést, a motor mégis olyan jól nézett ki egyben, hogy elhozta a fődíjat.
Amíg megcsinál egy motort megrendelésre, mennyire szokott a szívéhez nőni?
Hát erről van szó… Most is itt egy motor, amit el kellene adni, de nincs szívem. Épp csinálok egy másik kis feketét, de már most a fejemet vakarom, mert mire a végére érek megszeretem. Csak a gyerekem…
Mennyi idő alatt készül el egy motor?
Ez nagyon változó, sok mindentől függ. A legrövidebb idő talán a mikrofonos motor volt, egy kiállításra készült el 3 hónap alatt. A leghosszabb, ha jól emlékszem talán 1 év volt, de nem az idő számít, nem lóverseny ez, hanem a végeredmény. Márpedig a jó eredményhez sok idő kell, meg kell adni neki a módját.
Mennyivel tudnak menni ezek a motorok?
Amennyit húzol neki, annyival. Azért a seggrakéták közt is vannak kasztok, melyik mennyit bír. Mi is szoktunk menni 170-el ha arról van szó, de akkor úgy csapatosan, egységesen, nem egymást provokálva. Lehet, hogy már a korral jár, de nem a sebesség a lényeg nálam. 80-90-nél hallom a gép hangját, süt a nap, élvezem a motorozást, nincs is ettől jobb. Mehetnék én 240-el is ha akarnék, de minek? Nem akarok már azon izgulni, hogy megúszom-e a következő kanyart, van-e traffipax, meg ilyenek.
Volt olyan kérés, amit nem vállalt el?
Ez emberre vonatkoztatható. Egy nyakkendős nyalókafazon jött, akinek köze nem volt a motorozáshoz. Tudod, pénze van, de agya nincs kategória. Amikor előleget kellett hozni, akkor már húzta az időt, nem azt hozta, amit megbeszéltünk, már minden baja volt. Na ebbe fáradtam bele. Mindig kérdezte hogy hogy áll a motor? Én meg mondtam hogy úgy, ahogy a pénztárcám, lapos… Román fazon jött, meglátta a mikrofonos motort, mondta hogy az neki kell. Kimondtam az árat, rögtön jött az alku, hogy neki van egy másik, cseréljük el. Mondtam oké, de a papírokat, a felújítást, és minden további kiadást fizeted. Mondta, hogy oké, aztán jött a váznyak sorozatszáma 50 ezerért, mondtam a román gyereknek, hogy ennyibe kerül. Tudod mi volt a válasz? Hogy az nem volt benne az alkuban. Ezt már bebuktam. Én Romániából hoztam a motort, regisztrációs adó volt, amiről ő nem tudott, azt is bebuktam. Hagyott itt X összeget alkatrészre, amin én 40 ezerrel már túlmentem. Mondtam hogy kellene egy kis toldás, mert már az én konyhapénzem van benne. Nagy nehezen hozott még egy kicsit. Egyszer eljöttek, én begurultam, és mondtam a magyar kultúrnyelvet, közöltem hogy 5 percük van hogy visszamenjenek oda, ahonnan jöttek. El is mentek. Volt hogy Pestről tartott hazafelé a nőjével, és hajnal 2-kor megálltak nálam megnézni hogy hogy áll a motor. Hajnal 2-kor nyomták a csengőt! Na ebbe fáradtam bele.
Milyen eredményeket sikerült elérni?
2010-ben az EMAT Best of díját elhoztam, előtte 2008-ban Lowrider kategóriában is díjazott lettem. Külföldi kiállításon is voltam, ott két első helyet hozott el az egyik motorom. Számomra már az is eredmény, hogy egyáltalán jegyeznek az országban. Alsóörsön szokott lenni a Harley Davidson Fesztivál, ami most már Open Road Fesztivál néven fut, ott 500 négyzetméteren 15-20 motort állítanak ki, a mi országunkból 3-4 motorépítőt hívnak, köztük engem is.
Mi volt a legnagyobb siker? Amit Ön személy szerint a legnagyobb sikernek élt meg?
Mindegyiket. Eleve az hogy elmész valahova, és ott díjaznak. Még ha nem is mindig az első díjat hoztam el. A második is jó eredmény!
Mi volt a legnagyobb kudarc?
Nincs. Nem volt kudarcom. Az hogy második helyezést értem el, és nem elsőt? Talán ez volt a legnagyobb, de ez sem kudarc.
Amikor nem épp egy szemet-gyönyörködtető motort épít, akkor mivel foglalkozik? Mi a hobbija?
Ez a hobbim. Egyébként nem tudom mit csinálok, amikor nem ezt. Akkor is ezt. Mindig. A hobbim, az életem, a szerelmem. Mindenem a motor. Franc tudja miért.
Milyen motorral kezdte?
Nem is tudom milyen motorom volt először. Talán egy Simson? Azt hiszem. Utána egy újabb Simson, majd egy Junak. Aztán volt egy 1927-es Velocette, egy X5-ös Yamaha, és azóta sok-sok éve már csak Harley. A jót azt könnyű megszokni. Az a hang, az az élmény, az az érzés és maga a Harley-s társadalom. Az én értékrendemben ettől nincs feljebb.
Mik a tervei a jövőre?
Egyszer szeretnék egy elmebajos motort csinálni. Azt csak kiállításokra hordanám, mivel esély sincs a forgalomba helyezni egy olyan motort, ami a képzeletemben él, de nem is ez a célom vele. Megálmodtam, megcsinálom, elviszem ide-oda, aztán hazahozom és csak nézem. De ez már a nyugdíjaskori terv. Hivatalosan nem is érdemes ilyen motort építeni, mert ha már egy kicsit is szabadszellemű vagy, akkor csúnyán néznek Rád… Tudnék mesélni… 40 diktafont is lemerítenék Neked ezekkel a sztorikkal.
Ebben biztos voltam. Motoros berkekben, azért sokan ismerik Jónás Testvér nevét. A valódi nevét már nem biztos. Honnan jött ez a Jónás Testvér?
Nyíregyházán volt egy félroma gyerek, Jónás. Valami csöves volt, nagy léptekkel, hol rendőrnek, hol kukásnak öltöztették, mindig cinkelték a csávót. Bekerültem motoros körökbe, és mindenkit lejónásoztam. A végén meg rajtam maradt. De ezekben a berkekben mindenkinek van beceneve.
Vannak-e olyan jellegzetességek, amiről felismerhető az, hogy ezt a motort Jónás Testvér építette?
Úgy gondolom, hogy vannak egyedi jellegzetességek, pl. alacsony építés, letisztult vonalak, felesleges sallangoktól mentes, különleges egyedi darabok tervezése és legyártása saját kezűleg. Különböző szerkezetek áttervezése, pl. gázszektor, fékpedál, motorültetés…stb. Sokáig sorolhatnám. Az én motorjaimnál a futóművön, vázon és a motorblokkon kívül nem találsz gyári alkatrészt.
Merre járt már motorral?
Most azt várnád, hogy azt mondjam, már körbemotoroztam a világot, de nem. Nagy távokra nem mentem. A régi Jugoszlávia, Csehszlovákia, Románia területein jártam. Los Angeles, Miami Beach és hasonlók nem voltak, pedig nem lenne rossz ott végighasítani. Nem baj, jó itt ez a kis Nyíregyháza. Mindenki ragaszkodik az otthonához, én is. El vagyok én egy konzerves dobozban is egyébként. Motorom legyen, az a lényeg!
